Bár volnék, mint te, Csillag, oly örök- nem a magas ég magányos tüze, hogy türelmesen a világ fölött vigyázzam, mint álmatlan remete, a mozgó tengert, mely papként szelíden mossa a föld emberi partjait, vagy nézi a friss havat, melynek ingyen fehérébe hegy és mocsár öltözik- nem - én kedvesem érő kebelén vágynék lenni szilárd s változhatatlan, hogy annak lágy, lélegző melegén őrködjem örök-édes izgalomban: azt szeretném, azt hallgatni, örökkön, ott élni mindig - vagy meghalni rögtön.
Fordította: Szabó Lőrinc
Ugyan ez angolul:
Bright star, would I were steadfast as thou art-- Not in lone splendour hung aloft the night And watching, with eternal lids apart, Like nature's patient, sleepless Eremite, The moving waters at their priestlike task Of pure ablution round earth's human shores, Or gazing on the new soft-fallen mask Of snow upon the mountains and the moors-- No--yet still stedfast, still unchangeable, Pillow'd upon my fair love's ripening breast, To feel for ever its soft fall and swell, Awake for ever in a sweet unrest, Still, still to hear her tender-taken breath, And so live ever--or else swoon to death.
Egyébként Jane Campion egy másik filmje a Zongoralecke szintén fent van az oldalamon! Kár, hogy a Bright Star nem kapta meg a legjobb jelmeznek járó Oscar-díjat. Szerintem kijárt volna neki.
Abbie Cornish szavalja a film végén:
VálaszTörlésJOHN KEATS - UTOLSÓ SZONETT
Bár volnék, mint te, Csillag, oly örök-
nem a magas ég magányos tüze,
hogy türelmesen a világ fölött
vigyázzam, mint álmatlan remete,
a mozgó tengert, mely papként szelíden
mossa a föld emberi partjait,
vagy nézi a friss havat, melynek ingyen
fehérébe hegy és mocsár öltözik-
nem - én kedvesem érő kebelén
vágynék lenni szilárd s változhatatlan,
hogy annak lágy, lélegző melegén
őrködjem örök-édes izgalomban:
azt szeretném, azt hallgatni, örökkön,
ott élni mindig - vagy meghalni rögtön.
Fordította: Szabó Lőrinc
Ugyan ez angolul:
Bright star, would I were steadfast as thou art--
Not in lone splendour hung aloft the night
And watching, with eternal lids apart,
Like nature's patient, sleepless Eremite,
The moving waters at their priestlike task
Of pure ablution round earth's human shores,
Or gazing on the new soft-fallen mask
Of snow upon the mountains and the moors--
No--yet still stedfast, still unchangeable,
Pillow'd upon my fair love's ripening breast,
To feel for ever its soft fall and swell,
Awake for ever in a sweet unrest,
Still, still to hear her tender-taken breath,
And so live ever--or else swoon to death.
Egyébként Jane Campion egy másik filmje a Zongoralecke szintén fent van az oldalamon!
VálaszTörlésKár, hogy a Bright Star nem kapta meg a legjobb jelmeznek járó Oscar-díjat. Szerintem kijárt volna neki.
Köszönjük a fáradozásod.
VálaszTörlésAzt nem tudod véletlen, hogy milyen virágok közt olvassa a levelet, verseket Fanny?
Minden jót!
Szia! Hát nem vagyok egy nagy botanikus, de a virága, meg a szára alapján spanyol harangnak (Hyacinthoides hispanica)tűnik. :D
VálaszTörlés